Az elmúlt tíz év egyik legdinamikusabban fejlődő szektora volt a turizmus. Az árak csökkenésével és összehasonlíthatóságával egyre nagyobb tömegek tudták megfizetni az utazást, és a kapacitások is erőteljesen növekedtek az utóbbi időben. Megszoktunk egy világot, ahol szinte megszűnnek a határok és olcsón szerezhetünk életre szóló élményeket.
Ezt lényegében egyik napról a másikra változtatta meg a koronavírus. Nem tudhatjuk, hogy meddig tart ez az állapot, mikor lehet majd újra félelmek nélkül utazni. Az új helyzethez alkalmazkodni kell a szektor szereplőinek, és a fogyasztóknak is, ez az alkalmazkodás pedig lehet, hogy hosszú távon is fennmaradó változásokhoz fog vezetni.
Rövid távú hatások
A napokban folyamatosan érkeztek a hírek az európai országokból a következő hetekben induló részleges, és fokozatos korlátozás feloldásról. Ezek a több lépcsőben megvalósuló enyhítő rendelkezések akár optimizmusra is okot adhatnak a turizmussal kapcsolatban, azonban itt további kérdések nehezítik az előrelépést.
Több légitársaság most azt kommunikálja, hogy május közepe/vége körül újraindul a működésük. De mégis, hogyan kell ezt elképzelni? Reális egyáltalán ez a céldátum? Biztosan nagyon szigorú ellenőrzések lesznek, a fogadó ország majd elvárja, hogy belépéskor friss (mondjuk 2 napnál nem régebbi) negatív koronavírus tesztet mutassunk fel (az Emirates például már gyorstesztet végez az utasain felszállás előtt Dubaiban, de ezt szeretnék majd több reptérre is kiterjeszteni, hogy áthidalhassák azt a problémát, hogy bizonyos országoknál már most is a belépés feltétele a negatív teszt).
A bizonytalanság miatt felértékelődik a rugalmasság az utazás szervezésben, így a belföldi utak mellett a környező országok is előtérbe kerülhetnek, amennyiben a határátlépés nem jár sok ellenőrzéssel és szigorú előírásokkal. Ezek az utak nem igényelnek sok szervezést, ha úgy alakul a helyzet, akár egyik napról a másikra eldönthetjük, hogy beülünk az autóba és útnak indulunk. A horvát és a cseh kormány konzultációja már ezt célozza az úgynevezett “korona folyosóval”, melynek lényege, hogy az igazoltan nem betegek beléphetnek az országba nyaralás céljából, és nem kell kivárniuk a két hetes karanténidőszakot.
Hosszabb távú hatások
Néhány hónappal ezelőtt még azt gondolhattuk, hogy a klímavédelemmel kapcsolatos félelmek és mozgalmak hoznak majd el egy új világot az utazásban. Elkezdett terjedni a flight shaming, érkeztek a hírek a skandináv országokból, hogy a légi közlekedés adataiban már látható jele van a folyamatnak, az emberek csökkentették a vakációk számát, és amikor lehetett inkább vonattal utaztak. Ezzel szemben, a koronavírus elterjedésével egy újabb faktor is közbeszólt, és lehet, hogy hosszabb távon fogja formálni utazási szokásainkat.
Húsz évvel ezelőtt az üzleti utak nagyjából 40 százalékáért feleltek a légitársaságok forgalmának, ez az érték mára már jelentősen lecsökkent a fapados légitársaságok elterjedésével. Becslések szerint ma már csak az utasok 12 százaléka van üzleti úton, így az ilyen célú utazás koronavírus által előidézett jövőbeli csökkenése arányaiban nem lehet magas a forgalmat tekintve. Ennél érdekesebb kérdés viszont az, hogy a légitársaságok hogyan keresnek az üzleti, illetve a turisztikai céllal utazókon. A válasz sejthető, az üzleti utakon nagyobb a profit, ugyanis a jegy lefoglalása is sokszor utolsó pillanatos és a céges foglalások gyakrabban tartalmaznak extra szolgáltatásokat. Így nem meglepő módon a 12 százaléknyi utashoz a profitnak jelentősen nagyobb része tartozik (bizonyos utakon a nyereség 75 százaléka), ez pedig már fájdalmas lehet a légitársaságoknak.
(Szerző: Wlesz Edit, G7.hu, Fotók: Pexels.com)